A vendégház a település történeti falusias szövetébe illeszkedő, mértéktartó új épületként képzeltük el. A meglévő, nagyon rossz (menthetetlen) állapotú ház helyére kerülő oldalhatáros tömeg vakolt felületekkel, fa szerkezetekkel és bontott cserépfedéssel keresi a helyi karakter folytatását. A sík, zártabb utcai homlokzat és a nyitottabb, tornácos belső oldal kettőssége egyszerre őrzi az utcakép nyugalmát és ad barátságos használati keretet a vendégeknek.