mesteriskola felvételi pályázat, Szentendre

típus:	látogatóközpont
helyszín:	Szentendre
státusz:	mesteriskola felvételi pályázat
tervezés éve:	2022
volumen:	480 m²
tervezők:	Suri Bálint

A tervezési területre érkezve a Dunakanyar körútról egyből feltűnik a hatalmas beton parkoló, az azt lezáró fasor és a kérdőjeles állapotú garázssor.

A parkoló időszakosan van nagy forgalomnak kitéve, ezért sokszor előfordul, hogy üresen áll a hatalmas beton felület. Azért, hogy ez a terület használhatóbb és barátságosabb legyen, koncepcióm szerint fákat telepítek és gyeprácsos parkolókat alakítok ki az ide érkezőknek, így a lehető legnagyobb felületen nyerheti vissza itt is a zöld a teret.

A meglévő fasor természetes zajszűrű falként is funkcionál. Azon átjutva már egy csendesebb terület fogad minket murvás-betonos burkolattal, amelynek zöldítése szintén indokolt. A garázssor pozíciója tökéletesen lehatárolja a parkoló nyüzsgő világát a városi park nyugodt atmoszférájától. A garázssor felhasználásával így kialakul egy szűrő réteg, amely átenged a területre mégis elválaszt a főút zajosságától.

Ahogyan a garázssor esetében is úgy a teljes koncepcióban is fontos szerepet kap a bontások minimalizálása, ahol nem szükséges ott megtartanám a használható épületeket. Azt feltételeztem, hogy a kiírásban egyértelműen bontásra ítélt épületek állékonyságuk vagy valami egyéb ok miatt nem használhatóak. Kivételt képez ez alól a parkoló melletti cukrászda épülete. Az általam fellelhető információk szerint az állapota miatt nem érdemes bontásra. Azt megtartásra javaslom és hasonló vendéglátó funkcióval megtölthető.

Castrum terület koncepció

Az alap kérdéskör, ami mozgatta a fantáziámat, hogy hogyan lehet bemutatni egy olyan régészeti területet, amely fontos emlékeket rejthet, ugyanakkor az állagmegóvásra nincs keret, viszont a szakma elhivatottságának köszönhetően a terület feltárása a közeljövőben biztosan várható. Ilyen körülmények között számomra bizonytalan, hogy mennyire lehet végleges választ adni a terület jövőjére, a területnek a feltárásokkal, a kutatással együtt kell változnia.

Koncepcióm fontos eleme, hogy amíg a feltárt emlékek nem kerülnek szakszerű bemutatásra vagy visszatemetésre addig is el tudjon kezdődni a terület fejlesztése, integrálása a város vérkeringésébe. Ahogy haladnak előre a feltárások mindig hasonló szituációk fognak életbe lépni, mint a mostani állapot.

Ilyen módon a tervemben a terület nem csak az emlék fizikai valójával foglalkozik, hanem az aktív régészeti munka is látható az érdeklődők számára. Így még személyesebbé válhat a kutatási munka és annak a kultúránkra gyakorolt hatásai.

A városi koncepció, hogy itt egy park jön létre, szerintem minimális eszközökkel megvalósítható, hiszen a természet újra megtalálta a helyét a területen. A bokros növényzet visszaszorításával és kisebb tájépítészeti beavatkozásokkal használható városi park alakulhat ki.

A park koncepciója tehát egy állandóan változó, ideiglenes utakkal, köztéri bútorokkal szegélyezett, a növényzetre és a feltárt területekre az adott pillanatban reagáló szövet, ahol a kutatások helyszínéhének kialakítása minimális átalakítással és költséggel megvalósítható.

Olyan tájépítész elemeket kerestem, amik az ideiglenességük mellett a régészeti feltárásokhoz használt időszaki eszközökkel rokonok. Ilyen például a parcellát lehatároló zsinór alkalmazása az utak kijelölésére.

A feltárt emlékek bemutatására ezen a területen még nincs kitalált módszer, ugyanakkor a változó szövet rendszerébe pont úgy beleillik a védőtetők alkalmazása, mint az ideiglenes pavilonok készítése, vagy a visszatemetett emlékek vonalainak vizuális megjelenítése, például a bontott cserepek felhasználásával.

Épület koncepció

A tervezett épület koncepciójával az épített környezet folytonosságára szeretném felhívni a figyelmet. Jelenkorunkban túl könnyelműen bontanak el különösen fontos épületeket. Erre a jelenségre tesz egy állítást a meglévő raktársor megtartása. Egy mindenki számára egyértelműen értéktelennek nyilvánított épület lehetőségeinek megkeresése és felhasználása hatással lehet a társadalom és az épített környezet viszonyára.

Mindezek mellett számomra van valami szerethető a tisztán funkcionális épület esetlegességén, amire a meglévő nyílásosztás megtartásával próbálok ráerősíteni. Ezzel is kiemelve, hogy itt nem a megszokott zöldmezős beruházás történik.

Szerkezeti koncepció

Ugyanakkor az épület objektív erénye a vasbeton tartószerkezet, amely elbontása nagy környezeti terhelést okozna ezért arra a következtetésre jutottam, hogy az épület váza alkalmas a funkció befogadására. A tető állapota szerkezetileg nem megfelelő, annak bontását javaslom. A bontott cserepek ugyanakkor felhasználhatóak a parkban feltárt és visszatemetett maradványok felszíni megjelenítésére.

A tervezett új tető összefogja az épületet, annak különböző építési korait és technológiáit, ezzel teremtve harmonikus atmoszférát. Az új tetőforma az épületben elhelyezkedő kőtárak természetes bevilágítását szolgálja és az épület keleti homlokzatán végigfutó vízszintes kilátóra hívja fel a figyelmet. Erről az elemelt kilátó teraszról belátható az egész castrum területe, annak éppen aktuális feltárásai és installációi.

Ahogyan a koncepcióban a garázssor megtartásában is fontos szerepet játszott a fenntarthatóság úgy az épület átalakításában, felhasznált anyagaiban és téri struktúrájában is. Mérnöki jellegű fa szerkezetek sora tartja a tetőt, ami alatt a fedett-nyitott, a zárt fűtetlen, és a éehető legkisebb méretű fűtött terek váltakoznak. A meglévő épület jelen állapotában alkalmatlan fűtést igénylő funkciók befogadására. Ahol szükséges ott rétegragasztott fa szerkezetű dobozok elhelyezésével kialakítható a hőkomfort.